Az Év Rovara 2024 – SISAKOS SÁSKA
Sisakos sáska (Acrida Ungarica)
Fotó: Pribéli Levente
A Fővárosi Állat- és Növénykert Állatszeretet Ünnepén indította el az év rovarára való szavazást a Magyar Rovartani Társaság. A 2024-es Év Rovara címre idén 3 olyan faj versengett, melyek mind száraz vagy homokos területeken élnek, ezzel is felhívva a figyelmet ezen élőhelyek értékességére és jelentőségére. Igencsak izgalmasra sikeredett a szavazás kimenetele december 6-án éjfélkor, hiszen eddig példátlan módon holtverseny alakult ki az élen. A sisakos sáska (Acrida ungarica) és a pusztai hangyaleső (Acanthaclisis occitanica) is 1667-1667 voksot kapott a papíralapú és az internetes szavazáson egyaránt, emiatt azt december 10-ig meg kellett hosszabbítani. Végül a nyertes a sisakos sáska lett, melyet 2023. december 15-én a Magyar Természettudományi Múzeumban be is mutattak.
Története
A fajt 1786-ban jegyezte le elsőként a kor nagy természettudósa, a német Johann Friedrich Wilhelm Herbst. Hazánkban ma már védett faj, természetvédelmi értéke 50.000 Ft,-, valamint a hazai Vörös könyvben (a kihalással veszélyeztett fajok szerepelnek benne) is megtalálható.
Élőhelye
Főként Kelet- és Közép-Európában elterjedt, melynek északi határa Szlovákiában van. Hazánkban több helyen is fellelhetőek példányaik, ámbár sehol sem találkozhatunk velük nagy számban. A kaszálások hiánya miatt a gyepek becserjésedhetnek, emiatt élőhelyei veszélybe kerülhetnek, így populációi sok területről kiszorulnak.
Kinézete
A hímek kisebbek, mintegy 3-4 cm hosszúak, de a nőstény példányok testhossza akár 6-7 cm-re is megnőhet. Különös formájú hegyes sisakhoz hasonló, csúcsos feje erősen megnyúlt. Vaskos és lapított csápok, valamint vékony és pálcikaszerű lábak jellemzik. Olajzöld vagy barnás karcsú teste párhuzamosan rásimul a fűszálakra, kiválóan elrejtve ezzel az élőlényt a ragadozók elől. Növényevő és nem ciripel, viszont, ha megriasztják, 10-20 méterrel messzebb repülve jellegzetes kereplő, avagy zörgő papírhoz hasonló hangot hallat szárnyaival.
Szaporodása
A nőstény állat a petecsomóit a talajba rakja le, melyekben a petéket körülöleli egy levegőn megszilárduló, védelmező hab. Innen a telet átvészelve 1 cm-es lárvaként bújnak elő tavasszal. Mintegy hat vedlés után csak a nyár végén fejlődik imágóvá, melyhez szükséges, hogy élőhelyén a hőmérséklet elég magas legyen, hiszen igencsak melegkedvelő élőlény. Párzás után az imágók késő ősszel befejezik az életüket.
INGYEN letölthető
2024-es
ÉV FAJAI
tájékoztató füzet!
Magyarországon minden évben megválasztják az adott év élőlényeit, valamint természeti képződményeit. A kezdeményezés célja, hogy az Év Fajait programsorozatok keretein belül bemutassák, továbbá felhívják a figyelmet a természet csodáira, azok megőrzésére és védelmére.
Ismerd meg Te is a 2024-es év fajait, töltsd le most ingyenesen tájékoztató füzetünket! Kellemes természettudományi kalandozást kívánunk! 🙂
by Gaál Nikolett Design