Az Év Madara 2024 – KERECSENSÓLYOM
Kerecsensólyom (Falco Cherrug)
Fotó: Csonka Péter / mme.hu
1974-től kezdődően a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület egyik kitüntetett figyelemmel kísért faja a kerecsensólyom, így egyáltalán nem meglepő, hogy az 50. jubileumi évfordulóra ezt a madarat választották 2024-ben az Év Madarának.
Hazánk történelmében is fontos szerepet játszik, hiszen sokan a magyar eredetmondákból ismert híres Turul madarunkat kerecsensólyomnak vélik. Fizető eszközként pedig akár minden nap találkozhatunk vele, hiszen az ötvenforintos érméink hátoldalán, ez a madárfaj látható.
Élőhelye és tápláléka
A madár leginkább Ázsiában terjedt el, főként Kína, Kazahsztán és Mongólia területén. Európában pedig többnyire Magyarországon és Ukrajnában él.
Táplálékként főleg ürgéket, hörcsögöket, földimókusokat és más közepes méretű rágcsálókat fogyaszt a nyílt pusztákról, valamint a domb-és hegyvidékek rövid füvü gyepjeiről.
Kinézete
Az Eurázsiában honos sólymokat figyelembe véve csak az északi sólyom nagyobb nála. Méretét tekintve az egerészölyvhöz hasonló, testhossza 47-55 centiméter közötti, míg szárnyfesztávolsága a 105- 129 centiméteres nagyságot is elérheti. A hímet és a tojót hasonló megjelenésük miatt, könnyű összetéveszteni. Szárnyai és a háti területe földbarna színű, tollai rozsdás szegélyűek, fehér alsótestén csepp alakú minták találhatóak. Lábujjai sárgák, csüdje tollatlan, szürkésbarna farktollain tojásdad alakú rozsdaszínű foltok díszelegnek. A feje teteje és a tarkója keskeny fekete hosszanti sávokkal tarkított rozsdasárga színű, míg a torka fehér és a homloka pedig piszkosfehér.
Szaporodása és utódai
Különlegessége, hogy a többi sólyomféléhez hasonlóan fészket nem készít magának, más madarak elhagyott fészkeibe (pl.: hollók, ölyvek vagy sasok) pedig előszeretettel beköltözik. Sziklafalak csupasz párkányának törmelékes talajába is képes egy sekély mélyedést kialakítani, majd tojásait oda elhelyezni. Csupán egyszer költ évente, ilyenkor legtöbbször 3-4 tojást rak, főként március végétől áprilisig. A költés érdekessége, hogy a fiókák között eltérő méret és korkülönbségek lehetnek, hiszen tojásait nem egyszerre, hanem egy- vagy kétnaponta rakja le, majd azonnal kotlani kezd rajtuk. A kotlást főként a tojó végzi, őt csak rövid időre váltja fel a hím. A fiókák kéthetes korától már szükség van arra, hogy mindkét szülő vadásszon számukra eleséget. Nemsokkal később körülbelül 5-6 hetesen a fiókák már próbálgatják szárnyukat, de a szülők még utána is etetik őket, illetve megtanítják nekik hogyan kell repülés közben átvenni a zsákmányállatokat, ezzel is fejlesztve a prédamegragadási készségüket.
Jelenlegi helyzete, állománya
Állománya világszinten drasztikusan lecsökkent az elmúlt 30 évben. Míg az 1990-es évben 17400-28800 párt számláló állomány volt jelen világszerte, ez a szám 2013-ra már csak 6100-14900 párra csökkent. Hazánkban az 1980- as években alig tíz pár kerecsensólyom élt. Az MME aktív természetvédelmi munkájának köszönhető, hogy nem tűnt el teljesen hazánkból a madárfaj, hiszen napjainkban már 150 pár fészkel ismét hazánkban az ismert állományból, de vélhetően ez a szám inkább 180-200 kerecsensólyom pár lehet.
Rengeteg tényező veszélyezteti a kerecsensólymokat, hiszen régen sokszor befogták a felnőtt madarakat, vagy éppen a tojásokat és a fiókákat fosztották ki a fészekből, hogy kiváló sólymászmadarakat neveljenek belőlük. Fő táplálékuk az ürge, jelentősen megfogyatkozott a nagyüzemi mezőgazdasággal járó élőhely átalakítások miatt (többek között a kerecsensólyom populáció, növelése érdekében az ürge számot úgy tudták megnövelni, hogy fokozottan védetté nyilvánították a rágcsálót). Szintén veszélyeztető tényező a ragadozó madarak illegális mérgezése, vagy az elektromos vezetékek által okozott áramütés is. Az állomány védelmi fejlesztéseként több aluminium költőláda is kikerült a nagyfeszültségű hálózat fém traverzeire.
INGYEN letölthető
2024-es
ÉV FAJAI
tájékoztató füzet!
Magyarországon minden évben megválasztják az adott év élőlényeit, valamint természeti képződményeit. A kezdeményezés célja, hogy az Év Fajait programsorozatok keretein belül bemutassák, továbbá felhívják a figyelmet a természet csodáira, azok megőrzésére és védelmére.
Ismerd meg Te is a 2024-es év fajait, töltsd le most ingyenesen tájékoztató füzetünket! Kellemes természettudományi kalandozást kívánunk! 🙂