Az Év Hüllője 2024 – KASZPI HARAGOS SIKLÓ
Kaszpi haragos sikló (Dolichophis Caspius)
Fotó: Yuriy Kvach
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya immáron tizenkettedik éve választja meg az év hüllőjét (az év kétéltűjével kétévente felváltva). Idén hazánk legnagyobb siklójára esett a választásuk, mely a több, mint két méter hosszúra és akár egy női csukló vastagságára is megnövő, kaszpi haragos siklóra esett. Habár a haragos nevet viseli, ez inkább vehemesen támadó temperamentumára utal, hiszen méregfogai nincsenek, ámbár éles fogaival még így is kellemetlen a harapása.
Élőhelye
Főbb elterjedési területe Délkelet-Európa, valamint a Balkán-félszigettől a Krím-félsziget meleg sztyeppéi, illetve füves és bokros domboldalai. Hazánk az élőlény elterjedési területének északnyugati határán van, példányai már csak igen kevés helyen és példányszámban lelhetőek fel. Nagyobb ismert populációja a Villányi-hegységhez tartozó Szársomlyón található. Kisebb szórvány populációi fellelhetőek Paks, Dunakömlőd és Dunaújváros löszsztyepp- maradványain, illetve a Budai-hegységben, azon belül is a Budaörsi kopárokon, a Sas-hegyen, valamint Pesthidegkúton.
Kinézete
Füves területeken rendkívül jól el tud rejtőzni az ezüstösen fénylő barnásszürke alapszíne segítségével. Jobban megfigyelve az állatot láthatjuk, hogy a torka fehér, a felső ajkai narancssárgák, a feje teteje pedig mogyoróbarna. Hasa halványsárga, az oldalán sárgás, vagy rozsdavörös foltok láthatóak. A háti pikkelyeken fellelhető foltok összeolvadva csíkos mintázatúnak tűnhet. Nagy barna szemeivel könnyedén észleli a zsákmányát, vagy akár a támadóját is.
Táplálkozása és életmódja
Aktív természetéből adódóan, rendkívül gyors anyagcserével rendelkezik, emiatt sok táplálékra van szüksége. Gyakorlatilag minden kis gerinces állatot elfogyaszt, amit le tud nyelni, legyen az gyík, madár, pocok vagy akár egy ürge. A nyomkövetés eredményeként megtudhattuk, hogy akár több hektárnyi területet is bejár vadászat közben, több napon keresztül, akár fél kilométerre is eltávolodhat a törzshelyétől. Rossz idő esetén vagy éjszakára pocokjáratokban húzza meg magát. Téli megpihenésüket már az ősz közepétől megkezdik, fagymentes üregekbe húzódik vissza, majd március közepén ismét előbújik.
A párzás jogáért a hímek április közepétől egészen nyár elejéig gyakran megküzdenek. Nyár elején, illetve közepén a nőstény egyedek 5-12 pergamenhéjú tojást raknak le a talaj üregeibe, ahonnan augusztus végétől mintegy 30 centiméter hosszú kis kígyók bújnak elő.
Védett!
A kaszpi haragossikló fokozottan védett állatunk, természetvédelmi értéke 500.000 Ft,-.
A hüllő leginkább emberkerülő természetéről ismert, állományait a szántóföldi művelés, a városok terjeszkedése megritkította. Bizonyos populációira úgy derült fény, hogy egy sikló tetemét az úttesten elütve megtalálták, ezáltal feltételezték, hogy több hüllőre is lelhetnek a közelben. Az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi szakosztálya megkezdte a hüllő védelmét, melyhez később Jane Goodall világhírű természetvédelmi aktivista és főemlőskutató is csatlakozott. Ő volt az, aki az első nyomkövetővel ellátott siklót szabadon engedte, melyet a tiszteletére Jane-nek neveztek el. Az ő nevét viseli többek között az a Pesthidegkúton létrehozott tanösvény is, melyet a kaszpi haragossikló védelmének felhívására hoztak létre. A tanösvény mindenhová felfestett jele Jane Goodall arca, melyet követve végig járhatjuk a mintegy 2 km hosszú útvonalat, valamint az ismeretterjesztő táblákat elolvashatjuk akár magyar, vagy angol nyelven is. A rövid túrának vannak kissé mászós részei is, így érdemes rá előre felkészülni a cipőválasztásnál. A program országosan is ismertté vált, ezáltal segített megóvni a pesthidegkúti élőhelyet, hogy ne alakítsák olimpiai
hegyikerékpár-pályává.
A kétéltű- és hüllőtérképezési program keretein belül létrehoztak egy Herptérkép nevű androidos, valamint IOS applikációt, amelyet érdemes letölteni, hiszen segíteni tudjuk a feltérképezést és a hazai herpetofauna védelmét, minél több kétéltű és hüllő észlelés feltöltésével.
INGYEN letölthető
2024-es
ÉV FAJAI
tájékoztató füzet!
Magyarországon minden évben megválasztják az adott év élőlényeit, valamint természeti képződményeit. A kezdeményezés célja, hogy az Év Fajait programsorozatok keretein belül bemutassák, továbbá felhívják a figyelmet a természet csodáira, azok megőrzésére és védelmére.
Ismerd meg Te is a 2024-es év fajait, töltsd le most ingyenesen tájékoztató füzetünket! Kellemes természettudományi kalandozást kívánunk! 🙂