G. Niki: Szia Ádám! Örülök, hogy újra láthatlak, hiszen lassan egy év telt el a tavalyi 4-osztályos gimnáziumi felvételi óta, azóta pedig már gimibe jársz. Milyen a gimi? Hogy érzed most magad? Hova mentél tovább tanulni?
P. Ádám: A Kardosba mentem nyelvi előkészítőre, ez itt van Szigetszentmiklóson, ahol lakom. Most még viszonylag könnyű az első év, szinte csak angol van, matek pedig kevés. Nagyon jól érzem magam az osztály tök jó és a tanárok is jók.

G. Niki: Örülsz neki, hogy ide kerültél, ide szerettél volna jönni? Ezt jelölted meg első helyen?
P. Ádám: Ezt jelöltem meg, ez a Kardos István Általános Iskola és Gimnázium.

G. Niki: Azt tudod, hogy hányadikként vettek fel?
P. Ádám: Igen, első helyen vettek fel, a magyarom is 40 pont felett sikerült, de a matek jobban ment.

G. Niki: Miért ide jöttél, miért itt akartad folytatni?
P. Ádám: A barátaim is ide jöttek, meg a szüleim is szerették volna, meg hát közel van Szigetszentmiklóson.

G. Niki: Ezzel a pontszámmal és a kiváló jegyeiddel majdhogynem minden budapesti gimnáziumba szeretettel vártak volna, nem szerettél volna onnan válogatni?
P. Ádám: Nem inkább helyben maradtam, mert sokat kellett volna utaznom Budapestre.

G. Niki: Örülök, hogy ilyen jól érzed magad! 🙂 A tavalyi felvételinél te írtad a legjobb matek felvételit a Központ tanulói közül, fantasztikus eredménnyel, hiszen összesen csak egy 1 pontot érő karikázós kérdést rontottál el. De sajnos hiába lett hibátlan az összes többi feladat mégis levontak tőled még két pontot. Mi történt?
P. Ádám: Nem írtam le a feladat megoldását, csak a végeredményt.

G. Niki: Én ezt azóta is sokat emlegetem idén a felvételi felkészítőkön, hogy hiába csinálják meg a feladatokat hibátlanul, ha nincs ott a számolás menete, akkor nem fognak maximum pontot kapni. Sajnáltalak nagyon, amikor kijött az eredmény, hiszen az előkészítők során veled főleg azt gyakoroltuk speciálisan, hogy mindent leírjál. Az utolsó jókívánságom is ez volt feléd emlékszem, hogy erre mindenképp figyelj. Én úgy érzem magadhoz képest figyeltél a többi feladat során, itt lemaradt, sebaj. Az én szememben csak egy pontot vesztettél és nagyon büszke vagyok Rád. 🙂

G. Niki: Hogy érzed miben kaptál a legtöbb segítséget a felvételi felkészítőkön? Volt olyan feladattípus, ami előtte nem nagyon ment? Az órák alatt sikerült megértened azokat a feladatokat és emiatt könnyebben tudtad később megoldani őket?
P. Ádám: A szöveges feladatok egyértelműen jobban mennek, és a felszín térfogat számításban is sokat fejlődtem. A szövegeseket azt tuti, hogy az előkészítőn sikerült ilyen jól megtanulnom megoldani.

G. Niki: Volt kedvenc feladattípusod?
P. Ádám: Az első feladattípusokat szerettem a legjobban.

G. Niki: Volt olyan amelyik feladattípust nem szeretted?
P. Ádám: Hmmm…, szerintem nem.

G. Niki: Szóval mindegyiket szeretted, egyébként sejtettem hogy ez lesz a válasz, mert az aki képes megírni majdhogynem 49 pontosra egy matek felvételit abban nem nagyon van olyan feladat, amit utál, mert egyszerűen tudja. Melyiket szeretted jobban, amikor a feladatsorokon mentünk végig vagy amikor a tematikus feladatlapokat használtuk?
P. Ádám: Inkább a feladatsorok, mert azok változatosabbak voltak.

G. Niki: Hogy sikerült beleférned az időbe? Mi volt a taktikád? Egyáltalán volt taktikád rá?
P. Ádám: Igazából nem volt taktikám, sorban haladtam és úgy csináltam végig a feladatokat. Ami ment azt csináltam meg.

G. Niki: De miután minden ment az összes, így sorba csináltad az egészet! 🙂 Hogy készültél a felvételire még?
P. Ádám: Jó sok példát oldottam meg.

G. Niki: Igen, ez így van hiszen több száz feladatot javítottam ki neked. Végig csináltad az összes hatosztályos gimnáziumi felvételi feladatsort tematikusan és a négyosztályosakat is. Ez is elképesztő teljesítmény. Példátlan szorgalom! 

G. Niki: Mit vittél be magaddal a felvételire?
P. Ádám: Szögmérőket, körzőt, vonalzót, nagyon sok csokit kaptam és egy kulacs vizet.

G. Niki: Te is részt vettél tavaly az INGYENES STRESSZKEZELŐ MINITRÉNINGEN, amit speciálisan gyerekek részére alakítottunk ki a felvételire hangolódásként. Milyen volt, hogy tetszett neked?
P. Ádám: Volt olyan feladat, amit emlékszem alkalmaztam a felvételi előtt. Már előző este is nyugodtan feküdtem le és az egész felvételi alatt nem éreztem semmi félelmet. Az előtt se stresszeltem annyit, nem vagyok az a típus.

G. Niki: Mit csináltál a felvételi előtti nap?
P. Ádám: Pihentem, játszottam és barátokkal voltam.

G.Niki: Van saját stresszkezelési technikád, amit te saját magadnak alkalmazol?
P. Ádám: Ilyenkor mindig arra gondolok, hogy meg tudom csinálni. Vagy ha elrontom, akkor majd kijavítom.

G. Niki: Mit ajánlanál azokanak akik most mennek felvételizni, mi a jótanács tőled?
P. Ádám: Hú hát írjanak le mindent! 🙂 Amiket nem tudnak megoldani, azt hagyják a végére, mert valamikor könnyebb később újragondolva megcsinálni a feladatokat. Igazából ne stresszeljenek, mert azzal ronthatják el szerintem a legjobban, tehát hogy, ha nem gondolnak úgy semmire, akkor sikerülni fog. És hát persze sok sikert kívánok Nekik!

G. Niki: Ádám, boldog vagyok, hogy újra láthattalak és kívánom, hogy élvezd ki a gimi minden percét 🙂 Még egyszer gratulálok a kiváló teljesítményedhez és remélem az érettségi felkészítőkön viszontlátlak majd!